A projekt Orahovica város és Verőce-Drávamente megye területén, valamint Magyarországon Villányban kerül végrehajtásra, az Interreg V-A Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 kereteiben. A projektgazda Orahovica Város, a projektpartnerek Villány Város Magyarországról, és Verőce-Drávamente megye Idegenforgalmi Közössége. A projekt értéke 976.096,50 euró, a projekt célja a kulturális és természeti örökség megőrzése, a borturizmus infrastruktúrájának fejlesztése és a más. a határ két oldalán található tartalmakkal és látnivalókkal való összekapcsolás feltételeinek megteremtése, valamint új tartalmak létrehozása a turizmus és borászati kínálat promóciójában.

Verőce-Drávamente megye Horvátország északkeleti részén található, Szlavónia és Drávamente területét foglalja magában. Délről a Bilogora, Papuk és Krndija hegyek határolják, melyek lejtői fokozatosan olvadnak bele a Pannon síkságba. Északi részén a megyét a Dráva-folyó határolja, mely 72,5 km hosszú folyásának nagyobb részén, e területen a Magyarországgal közös határfolyó is egyben. A Bilogora és Papuk lejtői hosszú szőlészeti és borászati hagyományokkal rendelkező borvidéknek adnak otthont.

Mára sok borász irigylésre méltó termelési szintet ért el, a szőlőültetvények jelentős területei földrajzi eredet-megjelöléssel és védelemmel bírnak. Szortimentjükben legnagyobb mennyiségben az olaszrizling (graševina), a szürkebarát és a Pinot Blanc, a zöldszilváni, a chardonnay, a cabernet sauvignon, a kékfrankos, valamint nagy számú csemegeszőlőfajta van jelen.

Verőce-Drávamente megye szőlőtermő vidéke a szárazföldi Horvátország régió, Szlavónia alrégiójához tartozik, mint Verőcei borvidék és Orahovicai-slatinai borvidék.

A nagy, ipari méretű termeléssel foglalkozó cégeken kívül található itt egy sor családi borgazdaság, amelyek közül néhányan gyümölcsbor, pl. meggybor és szederbor készítéssel foglalkoznak.
Orahovica Horvátország egy kisebb városa. A 2015-ös népszámlálási adatok szerint a lakosság száma 4962 fő. A turizmus Orahovicában még 1914-ben kezdett fejlődni, amikor megalakult a „Társaság a település és a környezet szépítésére”. Ami Orahovicát idegenforgalmi szempontból érdekessé teszi, az a megőrzött környezet, a kulturális-természeti örökség, valamint a szorgalmas és vendégszerető emberek. Turisztikai szempontból mindenképp érdekes helyszín Raholca vára, melyet a horvátok Rózsavárnak is hívnak. Ez egy középkori erőd, mely a várostól 5 kilométerre, délkeletre található, 378 m tengerszint feletti magasságon. Ez védett műemlék, mely szakrális, települési és erődítményi fontossággal, értékkel bír. Raholca vára alatt található az „Orah” (Dió) kirándulóhely, egy tóval. A Krndija-hegy hegyvidéki környezetében, Orahovicától 8 kilométerre, nyugatra található a Szent Miklós pravoszláv, ortodox kolostor. A kolostor a 16. században épült, a katolikus Szent Augustinus remeterend kolostorának alapjain. A kolostor kulturális értéke építészetének különlegességében és a megőrzött freskókban rejlik.

Villány a horvát határhoz közel található város, mely Baranya megye déli részén fekszik, 34 km távolságra Pécstől és 13 km-re Siklóstól. A város a borászatról, turisztikai látványosságokról, jó közúti és vasúti infrastruktúrájáról és összeköttetéséről ismert. A villányi borokat Magyarország határain kívül is nagyra értékelik, így a város 1987-ben Rómában elnyerte a „Szőlő és bor városa” megtisztelő címet. A 2015. évi adatok szerint Villánynak 2593 lakosa van, lakossága soknemzetiségű. A lakosság többségét a magyarok teszik ki, rajtuk kívül a városban német, roma és szerb nemzetiségű emberek élnek. Villány idegenforgalmi kínálatának fő eleme a bor, és az évek során egyre több tevékenység irányult a borturizmus fejlesztésére. Villányban valamivel több, mint negyven borászat foglalkozik szőlőtermeléssel és borkészítéssel. A borászatok (néhány kivételtől eltekintve) a boreladáson kívül pincelátogatást és vinotéka programokat kínálnak a turistáknak, munkatársaik legalább egy idegen nyelven beszélnek, legfőképpen németül és/vagy angolul. A borászatok különféle szórakoztató és kulturális programokat is kínálnak: kalandtúrákat, lovaglást, a környék különböző módokon való bejárását (gyalog, traktoron, lóháton, vagy lovas kocsival), skandináv gyaloglást, paintballt, koncerteket és más szórakoztató kínálatot. Hét helyszínen konferenciatermek is találhatók.

Orahovica és Villány, hasonló vízióval rendelkeznek, ha bortermelésről van szó, ismert borvidékeken találhatók, és együttes céljuk az általuk képviselt régiókban a borturizmus területén erős pozíciók és pozitív imázs kiépítése.

Borvidékek Verőce-Drávamente megyében

Orahovicai borút

Az orahovicai területen hosszú a szőlészeti és borászati hagyomány, illetve a szőlő ismeretének és művelésének hagyománya. A 18. századi adatok arról árulkodnak, hogy Orahovica területén Nikola Konta és Jakob Leukus tekintélyes nemesi családjai nagyobb területű szőlőültetvényeket telepítettek. A kis paraszti birtokoknak saját szőlőik voltak, melyeket kapálási napokban mutattak ki és jelentettek be. Az orahovicai hegyekben a török időkben is voltak szőlőültetvények, és innen származik az „iszik, mint a török” mondás is. A törökök kiűzése után az orahovicai területen mindössze 35 napi kapálásra elegendő szőlőültetvény maradt. A 19. század második felében mintegy tíz helyen voltak szőlőültetvények, melyek közül a legismertebbek Radlovac, Starac, Popinjača, Albus, Plavšićevo brdo, Grabovac, Jezerac, Toplice… A legismertebb orahovicai borászok ebből és a valamivel későbbi korból pl. Mihalović, Delimanić, Nagy és Gutman. Szőlőskertek voltak az egyházi birtokokon is, melyeket az ismert vezetéknevű borászok, Biser, Firslip, Barac, Mogan, Lampe, Hornung, Ostojčić, Šporn, Bradač és mások műveltek. Mindenképp meg kell említeni, hogy az orahovicai borászok többsége a szőlőművelésben saját vincelléreket, a szőlő gondozásával, a szőlőmunkások felügyeletével megbízott személyeket foglalkoztatott.

A legelterjedtebb szőlőfajták ekkor a kadarka, portugizac, kavčina, blatina, kékfrankos, plavac, hamburg, plemenka, királyleányka és mások voltak. Egyes fajtáknak a borászok saját, hazai elnevezést adtak, pl. ökörszem, kecskecsöcs, királyleányka, fehérke, zöldike, piroska…

Az orahovicai területen modernebb ültetvényeket telepítettek az Orahovicai Mezőgazdasági Szövetkezet szakemberei a Második világháború után. Valójában minden korszakot más és más munkamódszer jellemzett, ahogy a szőlőművelésben, úgy a borkészítésben és raktározásban is, ahol az emberek tartották magukat vidékük, ez esetben az orahovicai terület, hagyományához és szokásaihoz. Például, amikor Szent Márton napján megkeresztelték a bort, érett borként már különféle módokon és különböző feltételek közepette tárolták azt, aminek során a főszerepet a pince játszotta.

Így Orahovica központjának közvetlen közelében épült az orahovicai borospince, e szlavón vidék boros hagyományának néma tanúja. Magáról a pincéről nem maradt fenn sok feljegyzett adat. 1894-ben épült, az ismert orahovicai szőlész és borász, Martin pl. Nagy (nemes Nagy Márton) építtette. A pince a talajvízszint felett épült, és mivel a hegy lábánál, megfelelő módszerekkel építették, a felszíni vizek is elkerülik azt. Egyébként a pincészettel foglalkozó szakemberek azt mondják, hogy a pince a bor érlelésére, tárolására és kezelésére szolgál, különösen ideális feltételek mellett, melyet a kiegyenlítet hőmérséklet, nedvességtartalom, sötétség és csend biztosítanak. Az orahovicai pince mindennek nagyon is eleget tesz. A pincében ma nyolc nagy standard, 3500 – 5000 liter űrtartalmú hordó található. A hordók a múlt század hatvanas éveiben (1962.) készültek, Đurđenovacban és Slavonski Brodban. Emellett, a pincében ma is megtalálható mintegy 20 darab 225 literes, különböző típusú barrique hordó. A pincében minden hordó szlavón tölgyből készült.

Orahovica környékén sok szőlőskertet és bort kedvelő ember él. Hiszen milyen lenne egy baráti összejövetel bor nélkül. Ezért az évek során számos érdekes, hagyományos ünnepség jött létre, melyeken megünneplik a természet szépségeit, aminek során a házi bor, így az öreg pincéből származó is, kulcsfontosságú szereppel bír. Egyébként, ha borról van szó, az orahovicai vidéken hosszú hagyománya van a Vince-napon megrendezésre kerülő ünnepnek, illetve különösen a Márton-napi ünnepnek, amikor a must újborrá válik.

A bor Orahovicában egyértelműen egy ismertetőjel, önmagáért való hagyomány, felismerhető védjegy, az öreg pince pedig emlékművet állít az orahovaci boroknak, régi idők őrzője és eljövendő idők szemtanúja is egyben. (Szöveg szerzője: Vladimir Grgurić, Glas Slavonije)

Információk: Orahovica Város Idegenforgalmi Közössége, Trg Sv. Florijana bb, 33515 Orahovica; Tel. +385 33 673 351
E-mail: tzgorahovica@tzgorahovica.hr

Slatinai borvidék

Georg Wilhelm Schaumburg – Lippe német fejedelem 1842-ben a slatinai vidék tulajdonosává vált, birtoka nagy erdős területeket, szőlőültetvényeket, gyümölcsösöket és különféle gazdasági üzemeket foglalt magában. 1864-ben kezdte meg működését Schaumburg – Lippe fejedelem slatinai pezsgőgyára. Kezdetben csak kétezer üveg fehér és rozé pezsgőt gyártottak, kadarkából. A pezsgőgyártás igazi fellendülése Slatinában a pincészet irányítója, Otto Rockhror idején következett be, aki 1866-ban érkezett Slatinába. Rendbe tette a pincét, és technológiailag elválasztotta egymástól a bor, sör és pezsgőgyártást.

Információk: Slatina Város Idegenforgalmi Közössége (Turistička zajednica grada Slatine), Ante Kovačića 1, 33520 Slatina;
Tel. +385 33 619 229
E-mail: ured@tz-slatina.hr

Verőcei borvidék – „Verőcei látképek” (‘Virovitički vidici’) borút, Verőce

´Verőcei látképek´ borút

A ‘Verőcei látképek’ borút, ahogy a hozzá tartozó építmények is, a Bilogora lejtőin található, ahol a borászati tevékenység a legintenzívebb. Ezek a festői, tiszta terek különösen érdekesek idegenforgalmi helyszínként. Az ökológiai feltételek, melyeket Verőce környéke biztosít, sokszínű mezőgazdasági termelést tesznek lehetővé, a Bilogora lejtői pedig egyben kedvező élőhelyet biztosítanak a szőlőtermesztés számára. A kiváló borok szerelmesei itt élvezhetik az olaszrizlinget, chardonnayt, vagy cabernet sauvignont, és megélhetik a szlavón és drávamenti borok teljességét.

Információk: Verőce Város Idegenforgalmi Közössége (Turistička zajednica grada Virovitice), Trg kralja Zvonimira 1, 33000 Virovitica
Tel. +385 33 721 241
E-mail: ured@tz-virovitica.hr

Verőcei borvidék – ‘Vinski puti’ borút, Pitomača

A pitomačai bortermő vidék a hivatalos besorolás szerint a Verőcei borvidékhez tartozik, mely rendkívül kedvező környezetet biztosít a szőlőtermesztésre Horvátország szárazföldi részén. Itt található a pitomačai Vinski puti borút, mintegy húsz kiváló szőlőtermesztővel és bortermelővel, néhány kóstolóhellyel, étteremmel és idegenforgalmi vendéglátó hellyel. A Vinski puti borút egyénileg is bejárható autóval, kerékpárral, vagy gyalog, a szervezett csoportok pedig autóbusszal is bejárhatják azt. Minden bekötőutat és magukat az építményeket is turista útjelzések jelölik. A pitomačai borutak Otrovanecben kezdődnek, a „Zlatni klas” (aranykalász) nevű falusi turizmussal foglalkozó helyen, Sedlaricában két ágra oszlanak. A nyugati ág Sedlaricából az Otrovaneci-dombsághoz vezet, és a következőképpen jelölt utakhoz: Drávamenti tündérek útja (Put vila podravskih), Drávamenti zenészek útja (Put podravskih svirača), Szent Bartol út (Put svetog Bartola), Baráti szív útja (Put pajdaškog srca) és A lélek útja a pincében (Put duše v kleti). A keleti ág Sedlaricából Aršanj, Kladarski breg és Podaršanj felé vezet, és az ő borútjaik felé, melyek nevei a következők: Götz útja (Götzev put), Drávamenti vér útja (Put podravske krvi), Arsanji csillagok útja (Put zvezdi nad Aršanjom), Arsanyi tündérfik útja (Put aršanjskih vilenjaka) és a Drávai hográszok útja (Put dravskih pecaroša).

Információk: Pitomača Község Idegenforgalmi Közössége (Turistička zajednica općine Pitomača), Ljudevita Gaja 26/1, 33405 Pitomača
Tel. +385 33 782 860
E-mail: turisticka@pitomaca.hr

Néhány a projekttevékenységek közül

Horvátország – Magyarország bormesék: Az orahovicai ´Régi fűtőház´ (‘Stara ložionica’) Látogatóközponttá vált

Orahovicában, egy sor borhoz kapcsolódó esemény mellett, e projekt fő attrakciója a régi fűtőház rendbetétele. Guttmann vasútjának ´fűtőházáról´ beszélve, és annak funkciójáról abban az időben, amikor a vasút még teljes gőzzel működött, a történelem azt mondja, hogy olyan épületről van szó, melyben valaha a vonatok húzására szolgáló kis gőzmozdonyokat szervizelték és készítették elő, és melyeket a vasutas zsargonban ´fűtőházaknak´ neveztek. Amikor a szlavóniai-drávamenti vasútról, Guttmann vasútjáról van szó, az ilyen épületek tipizált épületek voltak, melyeket rendszerint két munkaterületre, helyiségre osztottak. A nagyobba a nagykapun keresztül behúzták a mozdonyt szervizelésre, a másik részben volt a műhely a szükséges szerszámokkal és gépekkel. Ilyen épületek álltak Eszéken, Belišćében, Slatinában, Đurđenovacban, és itt, Orahovicában, mely az utolsó, melyet még nem romboltak le. Ma az értékes határokon átnyúló projektnek köszönhetően a régi fűtőházat gyönyörűen rendbe tették és az többfunkciós épületté vált. A valamikori régi ´fűtőházat´ a három partner – Orahovica Város, Villány Város és Verőce-Drávamente megye Idegenforgalmi Közössége – határokon átnyúló együttműködési projektjének kereteiben végzett felújításnak köszönhetően gyönyörűen felújították, melynek köszönhetően az újjáéledt, és immár Látogatói Központ funkciót tölt be. A hely Orahovica Város tulajdonában van, olyan tartalmakkal, melyek eddig nem álltak rendelkezésre, így a projekt befejezése után a Központ megnyitja kapuit a polgárok előtt, és három alapvető célt fog szolgálni: borkóstoló hely lesz felszolgáló helyiséggel, mini konyhával és többcélú kiállítási területtel a földszinten, melyet szükség szerint le lehet választani, vagy összekötni a kóstoló helyiséggel – hangsúlyozta Irela Strabić Orahovica Város projektcsapatának nevében. A valamikori padlás egy részén modern termet rendeztek be és szereltek fel műhelyek rendezésére és előadások megtartására egyben, míg a kóstolóhelyiség mögött található egy nyitott térség, galériával. – A munkák kivitelezése és a terület teljes berendezését az EU társfinanszírozta 85 %-ban, a Központ felújításának értéke pedig a munkák és felszerelés kivitelezése után 3,05 millió kunát tesz ki. A 18 hónapig tartó projekt megvalósításával a Város további értékes felszereléseket is beszerzett a bor témában megrendezett, valamint megrendezésre kerülő rendezvények szükségleteire, amire a Központ, többek között, szolgál is. Az épület összes hasznos alapterülete 291,80 m2, beépített modern fűtőrendszerrel rendelkezik, mely OIE-t használ – azaz a vizet a tetőn található napkollektorok segítségével fűti fel, valamint alternatív fűtéssel: kombinált pellet és gáztüzelésű kazánnal. Az esztétikai hatáson kívül az épület a rekonstrukcióval új falburkolatot és tetőt kapott, szerkezetileg is szanálták a nedvesedést, így a fűtő-hűtőrendszer mellett nem csoda, ha a Központ A+ energetikai besorolást kapott a felújítás után.

Orahovicai bor- és kulenvásár és Bormaraton

A bor- és kulenvásár minden résztvevőnek különleges kedvezményeket kínál, ami azt jelenti, hogy a kiállítási standok ingyenesek, és nincs részvételi díj. A vásár célja a hazai termelők és termékeik bemutatása. Több mint 50 bormintát indítottak a termelők, melyek közül a legtöbb a kékfrankos és olaszrizling, valamint 20 kulenmintát, Orahovica tágabb környékéről, valamint más szlavóniai városokból és településekről. a Bor- és kulenvásár megrendezése alkalmából bormaratont is szerveztünk. Minden versenyzőt, aki részt vett a Bormaratonon, amely egyébként nagyon szórakoztató volt, a szervezők, a partnerek és a projektpartnerek alkalmi ajándékokkal is megajándékoztak. A legjobb futók ajándéka részvételi lehetőség a Regionális Bormaratonon a magyarországi Villányban, melyre a Rosé Fesztivál megrendezése alkalmából kerül sor. A buszos szállítást Orahovica Város, a szállást és ellátást pedig Villány Város biztosította.

Az orahovicai borászok el voltak ragadtatva az oktatási programtól Villányban

Villány Város háromnapos oktatást szervezett az orahovicai borászoknak. – ‘Ez három feledhetetlen és szerfelett hasznos nap volt, melyet vendéglátóinkkal töltöttünk Baranya magyarországi felén, Villány városában, és a Villányi-hegység lejtőin, abban a régióban, mely Magyarországon a vörösborokról ismert’, mondta az orahovicai borászok és szőlészek titkára, Romi Suk-Barić. Az orahovicai borászok az ottani borászok szervezettségéről és munkájáról szerzett benyomásokkal eltelve érkeztek haza, megragadta őket az villányi borászok együttműködése, hogy mindent munkát együtt, és mindannyik javára végeznek. Egy kis, kb. 5 km sugarú kör által lefedett területen 15 nagy és 25 kis borász található, akik folyamatosan befektetnek kínálatuk minőségének jobbításába. Tematikai műhelyeken keresztül megismerkedtek a szőlő- és borfajtákkal, amelyeket Villányban termesztenek és készítenek, melyek közül a legelterjedtebbek a cabernet sauvignon, cabernet franc és a kékfrankos. Ugyanúgy, ahogy Horvátországban, Magyarországon is a borászok a vörös szőlőfajtákból egyre gyakrabban készítenek rozébort, az orahovicai borászoknak pedig lehetőségük volt megkóstolni a 2017. szüretből készült, legjobbra értékelt magyar rozébort. Pincéket, borászatokat, modern gyártósorokat, kóstolóhelyiségeket, vendéglátóhelyeket és szálláshelyeket látogattak meg, és így megismerkedtek azzal, hogyan lehet borkészítő hobbijukat, vagy foglalkozásukat kiváló minőségű turisztikai termék létrehozására fókuszálni és kiváló bormesét létrehozni.

Vendéglátóik megismertették őket azzal is, milyen módon használták fel intenzíven az EU-s forrásokból származó eszközöket, amelyekkel megújították gazdaságaikat, felépítették és rendbe tették borászataikat és pincéiket, ahogyan azzal is, milyen módon kapcsolták össze a szőlészetet és borászatot a vendéglátással és szállásnyújtással. A villányi borászok rengeteget fektetnek be gasztro-borászati kínálatuk promóciójába. Különös jelentőséggel bírnak a fesztiválok, melyeket az egész év folyamán rendeznek, amivel szintén megismertették az orahovicai borászokat. Az Orahovicai Szőlészek, Borászok és Gyümölcstermesztők Egyesülete, mint társult partner a projektben, részvételével teljes mértékben támogatta a projektet, mondta Suk-Barić titkár, és hozzátette: ‘A magyarországi tartózkodásból rengeteget tanultunk, élményeink több mint pozitívak, mivel az oktatáson, és a ‘Villány-Siklósi Borút Egyesület’ tagjaival való barátkozás során megmutatták nekünk a fejlődés irányát, új ismeretekre tettünk szert, melyek igazolják számunkra, hogy a villányi barátaink által elért eredményeket egyedül a helyi önkormányzat valamint a borkészítők és szőlészek közötti szoros együttműködéssel, és az EU-s alapokból származó eszközök felhasználásával lehet elérni“- zárta mondanivalóját az egyesület titkára Romi Suk-Barić.

A magyarországi Villányból származó borászok látogatást tettek Orahovicában és az orahovicai borászoknál

Verőce-Drávamente megye Idegenforgalmi Közössége tanulmányutat szervezett a villányi borászok számára Orahovicába, enológia és borkészítés témában. Villány Város polgármestere, Takáts Gyula úr, Orahovicában egyben a Villányi Borrend vezetőjeként is tartózkodott, és kihangsúlyozta, hogy ez már a harmadik közös projekt Villány és Orahovica között. ‘Orahovicai tartózkodásunktól szakmai megbeszéléseket várok, és azt, hogy megismerjük az Önök borkészítési módszereit, hiszen borkészítés szempontjából azonos éghajlati viszonyok jellemeznek minket. Bár mi, ahogy azt az Önök borászai is elmondták villányi látogatásuk során, egy lépéssel előrébb járunk a borkészítés és a borászatnak a turisztikai kínálatba való beleszövése terén, mindig jó hallani más tapasztalatokat is, és beszélgetni olyan emberekkel, akik értik a dolgukat. Mi már jól ismerjük Orahovicát, az orahovicai turizmust, most pedig megismerjük az orahovicai bort is’- mondta Takáts polgármester úr. A magyarországi Villányból érkezett borászok vendéglátóikkal együtt, a tanulmányi kirándulás programja szerint látogatást tettek a Matković Borászatnál, a Fructus Borászatnál és az Orahovicai Mezőgazdasági Vállalat Borászatánál, ahol megkóstolták a borokat és megismerkedtek azzal, milyen módon készítik a borokat az orahovicai borászok, ahogy az általuk készített borfajtákkal is.

Megrendezésre került az első regionális borkiránynő választás – a címet a villányi Kovács Lilla nyerte el

Orahovicában megrendezésre került az első regionális Borkirálynő választás. A választásra nyolc lány jelentkezett, négy-négy Horvátországból és Magyarországról is, a szakmai zsűri pedig, melyet Ivana Nemet önológus vezetett, a két ország 7 borászából állt. A jelöltek a bizottság előtti első megjelenésükkor a vidékükre jellemző népviseletet mutatták be, és válaszoltak a vidékükhöz kapcsolódó borokkal, szőlészetekkel és borászokkal kapcsolatos kérdésekre. A második megjelenéskor a jelöltek feladata egy üveg bor szabályos kinyitása volt, a megfelelő pohár kiválasztása a borhoz, melyet kezükbe kaptak, valamint annak szabályos kitöltése és felszolgálása a bizottság előtt. A pontszámok összeadása után a szakmai zsűri kiválasztotta a legjobbakat és legsikeresebbeket, és így az első regionális borkirálynővé a villányi Kovács Lillát választották, az első udvarhölgy szintén villányi, Németh Bíborka Luca, míg a második udvarhölgy Medved Valentina Zdenciből. ‘E projekt kereteiben néhány rendezvény kerül megrendezésre, de a legfontosabb része a mi Látogatóközpontunk megépítése, mely lassan befejeződik, a régi fűtőház és műhely helyén. Az egyik rendezvény ez a Borkirálynő választás is. A Borkirálynő szerepe mindenekelőtt régiójának promóciója, szőlészeink és borászaink promóciója, illetve a magyaroké, és ezzel együtt kívánjuk népszerűsíteni hazai termékeinket és vidékeink szépségét’, hangsúlyozta Orahovica polgármester asszonya, Ana-Marija Petin. A szakmai zsűri elnöke, Ivana Nemet önológus elmondta, hogy a lányok ezzel a versennyel gyakorlatilag átvették a borászat alapjait: ‘Ez, amit ma csináltak, valóban azok az alapok, melyeket a borvilágban ismerni kell. Tehát, fel kell tudni ismerni a borfajtákat, saját borvidéküket, tudniuk kell kinyitni az üveget és kitölteni az italt a poharakba. Az önológiai részen kívül figyelmet fordítottunk a népviselet kinézetére és a bemutatás módjára is, mivel nagyon fontos, hogy még mindig vannak olyan fiatalok, akik foglalkoznak a kulturális örökséggel, és hogy ez a hagyomány nem halt ki a fiatalok körében.’ A győztes, Kovács Lilla, nem számított a győzelemre és nagyon boldog volt: ‘Valóban nem számítottam arra, hogy győzni fogok. Villányban túljutottam a minősítéseken, és ide, Orahovicába, elsősorban azért jöttem, hogy jól érezzem magam, és bemutassam annak a vidéknek a népviseletét, ahonnan jövök. Ez nagyszerű érzés, büszke vagyok erre a címre. Úgy gondolom, hogy az a mód volt a döntő, ahogyan kinyitottam a borosüveget, ami nagyon jól sikerült.’

Bortermelők

A Fructus Borászat Orahovicából részt vesz a Magyar Horvát Bormesék II-ben

Az orahovicai Fructus cég már hosszú évek óta Horvátország egyik legismertebb gyümölcslikőr és gyümölcsbor kisgyártója. Ma Horvátországban az alkoholos italok legjelentősebb kisgyártójának címével is dicsekedhet, amely gyümölcsborok és likőrök előállításával foglalkozik. Krešimir Kostelac cégtulajdonos kiváló üzleti sikere még nagyobb és jelentősebb, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy a „nulláról” ugrott bele ebbe az üzletbe. Mint valamikori első osztályú kosárlabdázó, nagy összegű tőke nélkül fogott hozzá a termeléshez, de nagy szívvel és lelkesedéssel. A tudásába történő tartós befektetéssel, valamint megfeszített és odaadó munkával ez a mezőgazdász felért a csúcsra. A Fructus gyártásában két márkát indított el, amelyek követik a vevői keresletet és a piac igényességét. – ‘Minden évben igyekszünk ‘piacra dobni’ valami újat, vevőink és fogyasztóink keresletéhez igazodva. Így tavaly elindítottuk a likőrgyártást aszalt fügéből és narancsból, melyben a dubrovniki vidék legtöbbre értékelt fügéjét használjuk. Ugyanígy, elkezdtünk likőrt gyártani fekete berkenyéből is, amely nagyon népszerű minden piacon. A legújabb tervünk a jövő évben elindítani a levendula- és zsályalikőr gyártást’ – mondja Krešimir Kostelac, a sikeres Fructus cég büszke tulajdonosa, amelynek már más likőrjei is ismertek a piacon. ‘A cég mottója: hazai, eredeti és minőségi’, hangsúlyozza K. Kostelac, külön kiemelve, hogy minden termék teljes egészében természetes, hogy a gyártásban nincs helye mesterséges színezékeknek, aromáknak, édesítőszereknek, sem ízfokozóknak. Feketeszeder, méz, szamóca, fekete berkenye, alma – a természetes élelmiszer természetes borként, vagy likőrként végzi a polcon. ‘Ma a gyártás két ismert márkára osztható, ezek pedig az Incanto (gyümölcsborok meggyből, szederből, almából és gyümölcslikőrök) és a Royal Luxury. Azonos minőségű termékekről van szó, a különbség a címke dizájnjában és az üveg kinézetében van, mivel különböző piacokra kerülnek.

Az Incanto márkát partnerünkön keresztül Horvátország-szerte minden nagy és vezető bevásárlóközpontba szállítjuk, valamint a vendéglátóhelyekre. A Royal Luyury luxusmárka tavaly jött létre, abból az okból, hogy a termékeket specializált kiskereskedelmi boltokba helyezzük ki, melyek elsősorban a part menti turisztikai kínálathoz kötődnek, ami a gyakorlatban az Adria-szerte található borboltokat és ajándékboltokat jelenti’ – magyarázza K. Ko¬stelac. Mivel olyan kiskereskedelemről van szó, mely csúcsminőségű hazai termékeket is magában foglal, a Fructus a helyét e termékek között vonzó, vizuálisan szembeötlő és felismerhető, egyedi csomagolásának köszönheti, melyre büszkék. ‘Jelenleg több mint 200 kiskereskedelmi egységben vagyunk jelen Horvátország-szerte. Emellett elmondhatjuk, hogy gyümölcsborainkat és likőrjeinket felismerték a legkiválóbb éttermek és kávézók is, országszerte’ mondja K. Kostelac. A Fructus termékválasztékának harmadik részét, a gyümölcsborok és likőrök után, a party-likőrök jelentik, melyekhez külön üveget és címkét terveztek, ahogy arról a termék elnevezése is árulkodik, partyk, kávézók és promóció céljából. ‘A közeljövőben még nagyobb hangsúlyt fektetünk a csomagolásra. Ezért lézervágó és gravírozó gépet vásároltunk, amivel termékeink számára hozzáadott értéket biztosítunk, az ajándéknak szánt csomagolások kínálatának növelésével. A gép megvásárlásához pályáztunk Orahovica Város gazdasági projektjébe is, és még várjuk a választ, hogy megkapjuk-e a támogatást’, mondja K. Kostelac. A cég büszkén hangsúlyozza az együttműködést a „Magyarország – Horvátország Bormesék II” projektben. – ‘Részt vettünk e nagy projektben, a magyarországi borászokkal való találkozón, de kizárólag Verőce-Drávamente megye Idegenforgalmi Közösségének meghívására’, mondja K. Kostelac. Hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi helyek száma alapján, amelyekben termékeik, likőrjeik és gyümölcsboraik megtalálhatók, vezető helyet töltenek be Horvátországban, azok gazdasági értékét épp ‘itthon’, Orahovicában nem ismerték fel, ahol ők működnek és ahol harcolnak a piacért és a vevőkért, és remélik, hogy a jövőben ez mégiscsak meg fog változni.

Stari podrum Borászat Slatinából – mese az első horvát pezsgőről

Ebbe a bormesébe a látogatásokon és tapasztalatcseréken keresztül a slatinai ‘Stari podrum’ (Öregpince) is bekapcsolódott. Éppen Slatinában állították elő 1864-ben az első horvát pezsgőt. A Stari podrum 2016-tól ismét elindította a pezsgőgyártást, a slatinai vidéken termelt vörös szőlőből, azzal a céllal, hogy a slatinai borvidéket, mint a horvát pezsgőgyártás bölcsőjét népszerűsítse. A ‘Slatinski biser’ üvegei, korlátozott számban, a horvát piacon kívül a külföldi piacokon is megtalálhatók. A már ismert ‘Slatinski biser’ pezsgő mellett, amelyet Horvátország szerte a kiállításokon rendkívüli minőségű termékként ismertek fel, a Stari podrum Borászat kínálatában vörösbor és fehérbor is található, mely a tágasabb értelemben vett slatina környéki vidéken termő fajtákból készítenek. A borászat kínálatában szerepel az olaszrizling (graševina), a kékfrankos és a pinot noire, ömlesztett kiszerelésben. ‘Három évvel ezelőtt újból megjelent a pezsgőgyártás ötlete, 2016-ban pedig megtöltöttük az első ezer üveget, és az elkövetkező év karácsonya előtt piacra dobtuk. Ahogy az első évben is, tavaly 1864 üveg chardonnayt palackoztunk, melyet hamarosan piacra dobunk. Ezt az üvegszámot – 1864 – úgy választottuk, hogy szimbolikus módon jelölje az évet, amikor az első horvát pezsgő gyártása elindult Schaumberg – Lippe fejedelem borászatában’ – mondta Ivan Halas, a Stari podrum borászat tulajdonosa. Az idei évben a slatinai borászatban 5000 üveg pezsgőt palackoztak; ebből 1000 üveg pinot noire, 1000 kékfrankos, a fennmaradó 3000 üveg pedig chardonnay. – ‘Mintákat készítettünk olaszrizlingből is, úgyhogy Karácsonyra hatféle pezsgőnk lesz’ – emelte ki elégedetten Ivan Halas, akinek birtoka 54 hektár szőlőültetvényt foglal magában, melyben található olaszrizling, chardonnay, sauvignon, pinot és kékfrankos tőke is. A Stari podrum borászat szokatlan és érdekes évkezdéssel dicsekedhet a gyártásban. Nevezetesen, minden gyártási évet, pontosabban palackozást, ez a borászat számos, a társasági és politikai élet képviselői közül meghívott vendég jelenlétében kezd el, akiknek alkalmuk van egy saját, személyre szabott üveget palackozni. Ily módon ez a borászat még közelebb kerül vevőihez, és népszerűsíti minőségi, sokéves munkáját.

A Podrum Vineda borászat Vukosavljevicából, kínálatában hat borfajtát szerepeltet, és büszkék az „otthoni értékesítés” hagyományára

A ‘Magyarország – Horvátország bormesék II’ projektbe, mint kicsi és minőségi, ezzel együtt pedig érdekes gyártó, bekapcsolódott a Podrum Vineta borászat is, amely részt vett az orahovicai Bor- és kulen vásáron. ‘A vásáron minőségi és csúcsborokkal mutatkoztunk be és ‘begyűjtöttünk’ számos pozitív kritikát, dicséretet és aranyérmet’ – mondta elégedetten a tulajdonos, Andreja Kaša Kovač. Ezen kívül, a Podrum Vineda borászat képviselői ellátogattak Villányba is, ahol megismerkedtek a szomszédok munkájával és tapasztalatot cseréltek. – ‘Együttműködésben Verőce-Drávamente megye Idegenforgalmi Közösségével ellátogattak hozzánk a villányi önológusok, szakemberek és szőlészek, és megkóstolták borainkat. Nagyon elégedettek voltak, nagyon jó és pozitív kritikákat kaptunk tőlük, valamint azt tanácsolták, hogy így folytassuk tovább.’ – mondta A. Kaša Kovač, aki intenzíven dolgozik e cég népszerűsítésén és marketingjén, azzal a céllal, hogy minél jobb minőségű turisztikai kínálatot hozzon létre. A Podrum Vineda borászat mindössze 13 éve létezik, két család – a Kaša és Kovač – egyesüléséből jött létre, akik hobbiból és saját szükségletre foglalkoztak borászattal, és így folytatják a hagyományt. – ‘Kezdetben ez mellékes foglalkozás volt, de amikor beláttuk, hogy rendelkezünk potenciállal és tudással, de szerelemmel is e munka iránt, amely idővel kifejlődött, magasabb szintre emeltük üzletmenetünket, és ma, rajtam kívül, még három személyt alkalmazunk’ – meséli A. Kaša Kovač. Jelenleg mintegy tízhektárnyi szőlőt tulajdonolnak, évi 40 ezer liter bort állítanak elő, kínálatukban hat borfajta szerepel. – ‘Kínálatunkban szerepel az olaszrizling, chardonnay, rajnai rizling, amelyről azt mondják, hogy a fehérborok királya, továbbá a kékfrankos, cabernet sauvignon, amely e vidéken nem annyira ismert és nem található meg nagy mennyiségben, valamint a cabernet sauvignon rozé, amely különleges, és amelyről felismernek bennünket’ – mondta a tulajdonos, és hozzátette, hogy a munka legérdekesebb és legfontosabb része az ún. ‘otthoni értékesítés’. Olyan projektről van szó, melynek keretében 2016-ban kóstolóhelyiséget építettek, abból a célból, hogy a lehetséges vevők ellátogassanak hozzájuk, megkóstolják a bort és a bormesén keresztül felélesszék a vidéki területeket és kidolgozzák a turisztikai kínálat egy részét. Ezen kívül, a turisztikai kínálatba szálláslehetőséget is be kívánnak vonni.

– ‘A szőlőben van két olyan pince, hétvégi ház, melyet be kívánunk kapcsolni a turisztikai mesébe, és a boreladás és borkóstolás mellett a kínálatban szálláslehetőséget is ajánlani, és így minőségi turisztikai kínálatot fejleszteni’ – hangsúlyozta a tulajdonos, Andreja, és hozzátette, hogy a falusi turizmust nagyon érdekesnek tartja. A verőcei vidék sok potenciált rejt, csak fejleszteni kell azt, üzeni. A Vineda Podrum komoly munkája tükröződik az európai alapokból való eszközök elnyerésében is, melyek segítségével, saját források bevonásával együtt, kóstolóhelyiséget építettek és felszerelték a pincéket, most pedig háromhektárnyi szőlő újjáélesztésének és új tőkék telepítésének mintegy 900 ezer kuna értékű projektjét valósítják meg. 18 ezer oltvány ültetéséről van szó, úgyhogy egészen biztosan új munkaerőre is szükségük lesz. A Podrum Vineda borászat minőségi és csúcsborainak legnagyobb részét a verőcei-drávamenti részen, illetve ‘otthonértékesítés’ keretében értékesíti. Azonban, néhány évvel ezelőtt nagy mennyiségeket kezdtek rendelni Horvátország minden részéből. – ‘Olaszizlingünket felismerték Isztriában, ahol érdekes fajtának és semleges bornak tartják. Oda elég nagy mennyiséget szállítunk, de valamennyit Dalmáciába is’ – mondja Andrea Kaša Kovač, valamint érdekes piacként kiemeli Zágrábot is. De a legfontosabb számukra az értékesítést az európai piacra is kibővíteni, ahonnan már voltak megkeresések, legfőképp a cabernet sauvignon és olaszrizling vonatkozásában. Ezen kívül, a Vineda már évek óta részt vesz a németországi Traunreutban megrendezésre kerülő vásáron, és mindenki, aki ott megkóstolja, évről évre egyre több üveggel szeretne vinni. Megkeresés érkezett Münchenből is, és remélik, hogy sikerül megvalósítani az együttműködést, mely a jó munka és népszerűsítés eredménye. Hogy mind szélesebb piaci közönség előtt mutatkozhassanak be, Horvátország számos vásárján is részt vesznek.

Egyéb turisztikai ajánlatok Verőce-Drávamente megye területén…

‘”Ez az anyag az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. A közzétett anyag tartalma a Verőce-Drávamente megyei Idegenforgalmi Közösség kizárólagos felelőssége alá tartozik, és nem tükrözi az Európai Unió és az Irányító Hatóság álláspontját.’

Ahol a folyók összekötnek.